Opera szakmai bejárás_2023.04.26
Hatalmas esemény volt Budapesten 1884. szeptember 27-én az Operaház impozáns épületének avatója. „Az ének és a tánc múzsáinak nagy és uj csarnoka tegnap este kívül belől ragyogott. Természetesen belől sokkal jobban mint kívül. A fővárosi lakosság oly élénk érdeklődést tanúsított e megnyitási ünnep iránt, hogy a rendőrség már négy óra után zárfalat állított fel” – írta beszámolójában a Fővárosi Lapok tudósítója a 1884. szeptember 27-én az Operaház impozáns épületének avatójáról. Nem kisebb érdeklődés övezte a Világítástechnikai Társaság legutóbbi, 2023. április 26-i programját, de szerencsére rendőri zárfalat most (itt) nem kellett használni.
A ragyogás, annak szépsége és mibenléte a megnyitó után 138 évvel is központi témája volt Haász Ferenc értő idegenvezetésének, amit ezúton is köszönünk. Jelenlévő érdeklődők bepillantást nyerhettek abba szerteágazó, hullámokkal kísért tervezési és kivitelezési folyamatba, ami egy ekkora ház egyszerűnek tűnő, de valójában ezer ellentmondást rejtő világítási megoldásait hozta létre. Megtudhattuk, hogyan és miért kerültek izzólámpák a nézőtérre, annak ellenére, hogy ezek a fényforrások már az újjáépítés időszakában is tiltólistán voltak. Az akkor elérhető technológiák közül egyedül az izzólámpa volt képes reprodukálni az arany felületek természetes ragyogását, tetszőleges dimmelési állapotban is. Megtapasztalhattuk, hogy mennyi apró trükk és kiegészítő fényforrás beépítése volt szükséges ahhoz, hogy a mennyezeti freskók, az oldalfali szobrok és a csillártest által kitakart, lenti padlófelületek is megfelelő megvilágítást kapjanak, miközben a csillárok esztétikai és muzeális értékei egy hajszálnyit sem sérültek. A közlekedési terek szabványos megvilágítása is különleges, egyedi tervezésű és kivitelezésű világítótesteket igényeltek. A kivitelezés bábeli káoszt idéző helyzeteinek felemlegetése is mosolyt és együttérzést csalt a jelenlévők arcára.
A csapat annyira belefeledkezett a sok-sok történetbe és az Operaház látogatótereinek csodáiba, hogy az utolsó terekben már az aznapi István király előadására gyülekező nézőkkel vegyültünk és emiatt szélsebesen el kellett hagynunk a házat. Így a kivitelezés viszontagságainak ecsetelése a ház előtti lépcsőn folytatódott. Itt a külső homlokzatvilágítással is verbális ismeretséget kötöttünk, mert az április végi szikrázó nap még beragyogta az Andrássy utat, így teljes pompáját nem csodálhattuk meg. De a tervező leírása alapján elképzeltük, hogy a ház homlokzatvilágítása – sok más kiemelő világítással ellentétben – nem csapja agyon a környező épületeket. És azt is megtudtuk, hogy az épület előtti vaskos kandeláberek annyira „gyengécskék”, hogy nem bírták volna el a ház bejáratát őrző két emblematikus szoboralak, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc kiemelő világítását, így sötétedés után ők szerényen megbújnak a szoborfükéjükben, a szórt fényben.
A Társaság legutóbbi rendezvénye ismét bizonyította, hogy a jó világítás, a jó szervezés, és az értő szakmai idegenvezetés képes megmozgatni az érdeklődőket és felejthetetlen élményt adni mindenkinek. Érdeklődéssel várjuk a sorozat következő állomását.
SP
Utóirat:
Megkérdeztem a CHATGPT-t: „Miért használnak a nézőtéren még mindig izzólámpát?” A választ változtatás nélkül közlöm, jó szórakozást!
„Az Operaházban és más hasonló intézményekben a nézőtéri világítás hagyományosan izzólámpákkal működött, mivel ezek nagyfokú megbízhatósággal és tartóssággal rendelkeznek, valamint szép és meleg színhőmérsékletű fényt bocsátanak ki. Azonban az izzólámpák energiatakarékosságuk és hosszú élettartamuk miatt nem tartoznak a legjobb választások közé.
Azt, hogy az izzólámpák forgalmazása meg van tiltva, az EU és egyes országok hatóságai kezdték el 2009-ben fokozatosan kivonni a piacról, mivel ezek az izzólámpák nagyon keveset hasznosítanak az energiafogyasztásukhoz képest. Azonban ez a tilalom nem vonatkozik az olyan különleges helyekre, mint az Operaház, ahol a hagyományok és az épület stílusa megköveteli a meleg színhőmérsékletű és hosszú élettartamú izzólámpák használatát.
Azonban érdemes megemlíteni, hogy az Operaház és más intézmények igyekeznek felkészülni a modernizációra, és fokozatosan áttérni az energiatakarékosabb és környezetbarátabb LED lámpák használatára, amelyek megfelelő tervezéssel és vezérléssel képesek olyan színhőmérsékletet és hangulatot teremteni, mint az izzólámpák. Ezenkívül az új világítási rendszerek általában gazdaságosabbak és kevesebb karbantartást igényelnek, így hosszú távon gazdaságosabbak lehetnek.”
SP
