Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) négy évvel ezelőtti módosítása[1] azt a reményt keltette, hogy előrelépés érhető el a fényszennyezés terén, legalábbis a kirívóan zavaró és tényleges világítási hasznot nem adó megoldások eltüntetésében.

A reményt az hozta, hogy a jelenleg is hatályban lévő OTÉK 54. § (2) bekezdése kimondja: „Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza,

b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,
c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és
d) fényszennyezést ne okozzon.”

A CEN/TC169-es (Fény és világítás) munkabizottsága 2016. szeptember 5-6-i ülésén a következők szerint fogalmazta át működési területét:

A CEN/TC169 felelős a látás, a foto- és színmetria területére eső szabványokért, beleértve a természetes és a mesterséges eredetű UV, látható és infravörös tartományba eső optikai sugárzást, annak alkalmazását bel- és kültéren, a környezeti, az energiai és a fenntarthatósági követelményeket, valamint az esztétikai és nem-képformáló biológiai hatásokat.

A LightingEurope elfogadja, de megkérdőjelezi az Európai Bizottság döntését az irányított fényű hálózati feszültségű halogénlámpák kivonásáról. Az Európai Bizottság 1194/2012 számú rendeletének 3. fázisa most érvénybe fog lépni, ami azt jelenti, hogy ezek a lámpák 2016 szeptemberétől kezdve nem lesznek elérhetők az európai piacon. A nem irányított fényű hálózati feszültségű halogénlámpák forgalmazását viszont 2018. szeptember 1-jével szüntetik meg. Ezt a döntést az Európai Bizottság számos európai tagállam véleményével szemben hozta meg. Alig néhány hónappal ezelőtt, 2015. április 17-én szavazták meg az európai tagállamok a 244/2009 sz. rendelet 6. fázisának módosítását, azaz a hálózati feszültségű, nem irányított fényű halogénlámpák kivonásának 2016-ról 2018. szeptember 1-jére történő elhalasztását. A LightingEurope szerint a 6. fázis elhalasztásához vezető technológiai érvek egyaránt érvényesek mind az irányított, mind a nem irányított fényű hálózati feszültségű halogénlámpákra, ezért azokat figyelembe kellett volna venni a 3. fázisra vonatkozó döntés esetében is. Ezek az érvek különösen érvényesek a szabályozhatóságra, a megfizethetőségre és a méretbeli kompatibilitásra. „Noha az európai világítástechnikai ipar fel van készülve, napjaink technikai korlátai mellett ez a döntés zavart fog okozni és korlátozza az európai fogyasztók választási lehetőségeit. Ugyanakkor a Lighting Europe mindig erősen támogatta az Európai Bizottság energiamegtakarítási stratégiáját, és továbbra is hozzá fog járulni a világítási rendszerek minden vonatkozó szabályozásához.” – nyilatkozta Diederik de Stoppelaar, a LightingEurope főtitkára.

Változások az útvilágításban

A közvilágítással foglalkozó jogszabály hiányával már hosszú évek, évtizedek óta együtt kell élni a szakembereknek. A rendezetlen jogi szabályozáson felül most már szembe kell nézni a szabványok változásával is. Tudnivaló, hogy a szabványokat a műszaki fejlődést követve rendszeres időszakonként felülvizsgálják, így történt ez 2015-ben az útvilágítással foglalkozó EN 13201 szabványsorozattal is. 

Az alábbi linken megtekinthető a VTT által 2015-ben készített film a LED-es közvilágításról.

Pap Zoltán, a BDK Kft. ügyvezetője adott interjút a Gazdasági Rádióban Érczfalvi András, Monitor Délután című műsorában.

Beszámolt az idei budapesti karácsonyi díszvilágításról,  hallhatjuk továbbá nyilatkozni a főváros LED-es közvilágítási projektjeiről is.

A műsor az alábbi lejátszó segítségével újrahallgatható:

A Világítástechnikai Társaság 2015. november 25-én ünnepelte társasággá alakulásának huszadik évfordulóját Újpesten, a Polgárok Háza tükörtermében. Az este ceremóniamestere a Gazdasági Rádió műsorvezetője Érczfalvi András volt. A rendezvényen a VTT tagságából több mint száz regisztrált vendég vett részt és mintegy harminc meghívott vendég is megtisztelte e jeles ünnepet. Az ünnepséget Nagy János, a VTT elnöke nyitotta meg, majd Béres József a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke méltatta a VTT eddigi 20 évét köszöntőjében, kiemelve a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel fennálló kivételes kapcsolatának jelentőségét és a társaság átlagon felüli szervezői, közösségteremtő tevékenységét.

A megnyitó beszédeket követően a társaság két rendkívüli múlttal rendelkező tagja – Arató András és Budai Béla – által összeállított, a VTT 20 évét 20 percben bemutató filmet tekinthetett meg a közönség. A fotómontázs időrendi sorrendben segített feleleveníteni, hogy a VTT elmúlt húsz esztendejében mennyi jó hangulatú, vagy éppen megható rendezvényen, ankéton, konferencián, kiállításon találkozhattak tagjai valamint milyen szép számmal jelent meg tartalmas kiadvány a társaság védőszárnyai alatt.

2015. június 24-én megalakult az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosítási folyamataival foglalkozó non-profit szervezet az EucoLight, amely kiemelt figyelmet fordít a világítástechnika területén keletkező hulladékokra. Az új EucoLight szövetség a kidobott fényforrások és lámpatestek begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozik. Az igazgatóság tagja Kovács Béla az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. világítástechnikai divíziójának menedzsere (a lenti képen balra).

Az angol nyelvű sajtóközlemény itt olvasható.

Az alábbi fényképen az EucoLight Szövetség igazgatósága és főtitkára látható.