A szabvány: „szamárvezető” vagy gondolatkeltő?

"Amikor másfél emberöltővel ezelőtt az egyetemen a szabványok kérdése felmerült, azt mind a műszaki egyetemek, mind a természettudományi karok oktatói, mint béklyót tartották számon, amely a józan ésszel történő tervezést megköti. A műszaki területeken sokan betű szerint ragaszkodtak a szabvány előírásaihoz, azt a mérnöki munka katekizmusának tartották. A szabványok előírásait betű szerint be kellett tartani, azokhoz ragaszkodtak, függetlenül attól, hogy a műszaki haladás már túlmutatott a szabványban megfogalmazott követelményen vagy sem. Napjainkra a szabvány a megrendelő és a szállító közti eszmecserét hivatott megkönnyíteni, de ehhez jó szabványok kellenek, amelyek egyértelműen rögzítik a követelményeket és segítik azok teljesítésének ellenőrzését. A következőkben a világítástechnika területéről vett példán szeretnénk bemutatni, hogy ha a szabvány alkotásánál nem jártak el kellő körültekintéssel, az értelmezési nehézségekre vezethet, úgyhogy nem elegendő az egyes szavak jelentését keresni, hanem a világítástechnikai ismeretek alapján kell azok értelmét, az egyes megállapítások összefüggését megtalálni, hogy egyértelmű, hasznos végeredményhez jussunk, és ne csak fölöslegesen táblázatokat gyártsunk jelentések helyett. A modern számítástechnikai háttér sokszor az ilyen értelmetlen számtömegek generálása felé torzítja el a munkánkat."

Dr. Schanda János professzor úr cikke az Elektrotechnika 2014/1 számában jelent meg, a fenti bevezető egy rövid idézet ebből.

A teljes cikk - a szerző hozzájárulásával - ide kattintva olvasható el.