Káros lehet a jövő fényforrása – érdemes-e LED-re váltani?

2012-re eltűnnek a hagyományos izzók az európai piacokról, jóval környezetkímélőbb, energiatakarékosabb fényforrásoknak átadva a helyüket. Elvileg. Biztonságosak és kíméletesek-e az emberi szervezetre nézve is ezek az új termékek?

 

A nagy fényerősségű LED-ekkel (szilárdtest fényforrás) egy teljesen új technológia jelent meg a világítástechnikai piacon. Egyre több háztartásban és nagy volumenű beruházásnál használják ezt az új technológiát. Sokan annyit tudnak ezekről az új generációs lámpákról, hogy energiatakarékosak, hosszú életűek, ráadásul környezetkímélők is. Lux et veritas – azaz fény és igazság – megfelelnek-e minden esetben a valóságnak ezek az állítások?

“Szükség lenne arra, hogy a fogyasztók tisztába jöjjenek a LED-ek használatával, mivel ez lehet a jövő egyik fényforrása”- mondta el Nagy János, a Prolux kft. ügyvezetője, a Világítástechnikai Társaság elnöke. “Sok kereskedő csupán busás anyagi hasznot remél a LED-ek árusításából és nincs tisztában azzal, tulajdonképpen mire is valók”– világít rá a szakember.

Ilyen fényforrásokkal oldották meg például a budapesti Szabadság híd, vagy épp a margitszigeti futókör világítását. Szakértők szerint ezeknek a presztízsberuházásoknak a segítségével a szakma tapasztalatot szerezhet a szerelés és az üzemeltetés területén, ám fontos tudni, hogy ezek a fényforrások még nem alkalmasak valamennyi jelenleg üzemelő közvilágítás korszerűsítésére, csarnokok-stadionok megvilágítására, de még általános világításra sem. Bár ennek a technológiának a területén jelentős fejlesztések várhatók, és zajlanak most is - 6-12 havonta jelenik meg egy-egy új hatékonyabb és korszerűbb generáció – a jelenlegi technika ezt még nem teszi lehetővé. A problémáknak azonban itt még nincs végük.
 

LED

A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. Angol eredetű neve, a LED a Light Emitting Diode rövidítéséből származik (magyarul szilárdtest fényforrás). Az általa kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől és a fénypor bevonattól függ. A LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.
Forrás:  Wikipédia
Kék fény – káros lehet

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) felhívást tett közzé a szilárdtest fényforrások egészségkárosító hatásáról, és további vizsgálatokat kért a szabványosítással kapcsolatban. A szervezet javasolja: az engedélyezésnél-szabályozásnál figyelembe kell venni a fogyasztók érzékeny csoportjait, különösen pedig a gyerekeket – mivel a jelenlegi szabályozás ezt nem tartalmazza. A felhívás a Francia Nemzeti Munkavédelmi Ügynökség (ANSES) vizsgálatán alapul.

“Kétségtelen, hogy az új típusú fényforrások (amibe beletartoznak a LEDek, kompakt fényforrások, halogén izzók) fizikai paramétereik miatt – bizonyos felhasználási körülmények esetén – nagyobb egészségi kockázatot okozhatnak az embereknek, mint a hagyományos izzók” – magyarázta el a Kosár online-nak Bakos József, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) munkatársa.

Az ANSES és a BEUC azt szeretné, hogy a szabvány (EN 6247 – a szerk.) vegye figyelembe a LED-ek sajátosságait, mivel a jelenleg engedélyezett maximális fénysűrűség túl magas – ezért a lámpák fénye vakító lehet. A francia ügynökség vizsgálata azt is megállapította, hogy a fénytestek kék komponense káros lehet

Fénykibocsátásuk pedig, az ultraibolya-sugárzástól az infravörös tartományig terjedhet, ami szintén rejthet egészségügyi kockázatokat.

A javaslat felhívja a figyelmet, hogy a munkavállalók (LED-ekkel foglalkozó szerelők, fogorvosok) érdekében korlátozni kell a lámpák kockázati tényezőit, az erős kék komponensek használatát pedig kerülni kell a gyerekek által látogatott helyeken és a játékokban.

Ugyan a legnagyobb ismert világítástechnikai cégek választékában már kapható kellemes, melegebb színnel világító LED is, ezeknek ára azonban még elég borsos.


Dekoratív környezetkímélő világítás?

Bár sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), sem az OSSKI egyelőre nem találkozott a fogyasztók részéről ilyen jellegű panasszal, Bakos József szerint elsősorban azért, mivel itthon egyelőre még kevésbé elterjedtek az új típusú fényforrások. Abban azonban teljes az egyetértés, hogy szükség lenne a fényforrások csomagolásán – és nem csupán az izzók - azok veszélyeiről tájékoztatni a fogyasztókat – mint ahogy azt a BEUC is hangsúlyozza.

“A gyártóknak többet kellene áldozniuk az esetleges egészségkárosító hatások előzetes vizsgálatára, másrészt a jogalkotóknak megfelelő szabályozást kellene kidolgozniuk a piacra kerülő termékek tulajdonságaira és a fogyasztók megfelelő tájékoztatására vonatkozóan” - mondta el Bakos József.

Mivel hamar felmelegednek, a gyártók rengeteg alumíniumot használnak arra, hogy hűtsék ezeket a szilárdtest fényforrásokat, ami megkérdőjelezi a környezetkímélő hatást.

„Az emberek általában annyit tudnak a reklámokból, hogy kevesebbet fogyasztanak, ám pont ezért kevesebbet is világítanak – mondja Nagy János. „Egyáltalán nem igaz a százezer órás élettartam és a 95 százalékos energia megtakarítás sem, amit sokan hirdetnek a helyettesítő (a meglévő izzó helyére becsavarható) LED-ekről” – fejtegeti a szakember.

A LED-ek irányítottan adnak fényt, nem pedig szórtan, ezért elsősorban díszítő-, dekoratív-, jelzővilágításra alkalmasak, valamint a gépjármű iparban jelentenek jó megoldást. Nagy János arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztók csak az arra alkalmas funkciókra használják ezeket a lámpákat, és nem ajánlott valamennyi hagyományos fényforrást kicserélni a lakáson belül.

Érdemes tehát várnunk lakásvilágításunk teljes lecserélésével, és korszerűsítésével addig, amíg meg nem érkeznek meg az újabb generációs, jobb minőségű LED-ek, ami a Világítástechnikai Társaság elnöke szerint még néhány évbe is beletelhet.