Szakmai hírek

Díszvilágítás, közvilágítás, reklámfeliratok: decemberben különösen megnő az igény arra, hogy  a hosszú sötét estéket a világító eszközök minél több fajtájával megfényesítsük. Azonban ismert tény, hogy a fények nem csak ünnepi hangulatot teremtenek, de negatív hatásai is lehetnek az emberekre és a természetre. Egy nemzetközi kutatócsoport, amely négy éven keresztül dolgozott közösen az európai „Az égbolt elvesztése” elnevezésű kutatói hálózatban (röviden LoNNe), most elsőként teszi közzé a kültéri világítással kapcsolatos gyakorlati iránymutatását. A tanácsok hozzájárulnak a fény fenntartható használatához városainkban, az emberek és a környezet javára.

A kutatók hangsúlyozzák, a fény hatással van a növényekre, állatokra és hasonlóan az emberekre is. Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, vagy akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti. A ragadozó-zsákmány kapcsolatok felborulhatnak és az éjszakai fajok növekvő mértékben elveszthetik életterüket. Hosszú távon mindez a biológiai változatosságot is veszélyezteti.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) négy évvel ezelőtti módosítása[1] azt a reményt keltette, hogy előrelépés érhető el a fényszennyezés terén, legalábbis a kirívóan zavaró és tényleges világítási hasznot nem adó megoldások eltüntetésében.

A reményt az hozta, hogy a jelenleg is hatályban lévő OTÉK 54. § (2) bekezdése kimondja: „Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza,

b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,
c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és
d) fényszennyezést ne okozzon.”

A CEN/TC169-es (Fény és világítás) munkabizottsága 2016. szeptember 5-6-i ülésén a következők szerint fogalmazta át működési területét: A CEN/TC169 felelős a látás, a foto- és színmetria területére eső szabványokért, beleértve a természetes … Olvass tovább

A LightingEurope elfogadja, de megkérdőjelezi az Európai Bizottság döntését az irányított fényű hálózati feszültségű halogénlámpák kivonásáról. Az Európai Bizottság 1194/2012 számú rendeletének 3. fázisa most érvénybe fog lépni, ami azt … Olvass tovább

2015. június 24-én megalakult az elektromos és elektronikai berendezések újrahasznosítási folyamataival foglalkozó non-profit szervezet az EucoLight, amely kiemelt figyelmet fordít a világítástechnika területén keletkező hulladékokra. Az új EucoLight szövetség a … Olvass tovább

Alfred Nobel azzal a céllal alapította meg a díjat, hogy az emberiséget leginkább segítő és előre vivő találmányokat és felfedezéseket honorálhassák. 2014-ben a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) felfedezéséért három japán … Olvass tovább

„Amikor másfél emberöltővel ezelőtt az egyetemen a szabványok kérdése felmerült, azt mind a műszaki egyetemek, mind a természettudományi karok oktatói, mint béklyót tartották számon, amely a józan ésszel történő tervezést … Olvass tovább

Kiemelkedő szerepet kapnak a Pannon Egyetem kutatói a Sixtus-kápolna világításának megújításában. A világhírű freskó eredeti színeinek visszaadása komoly kihívás.

nol.hu
Cseri Péter cikke  a Népszabadság Online oldalán Dr. Szabó Ferenc kollégánkkal, a Pannon Egyetem adjunktusával, a VTT alelnökével.

Jövő februárban, Michelangelo halálának 450. évfordulóján üzemelik be a Vatikánban a Sixtus-kápolna freskóinak új világítási rendszerét, amelynek tervezésében és kivitelezésében kiemelkedő szerepet kaptak a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának munkatársai Schanda János professzor vezetésével.

Az Európai Unió által támogatott, LED4ART elnevezésű nemzetközi projekt fő célja, hogy korszerűsítse az évi 4,5 millió látogatót vonzó Sixtus-kápolna világítási rendszerét. A rekonstrukció költségeit felerészben az unió, felerészben pedig a projektben részt vevő öt intézmény – köztük magyar részről a Pannon Egyetem – állja.

Szabó Ferenctől, a karon működő Virtuális Környezetek és Fénytan Kutatólaboratórium adjunktusától megtudtuk, a Sixtus-kápolna jelenlegi világítási rendszere 20 éve készült el az akkori technológiai színvonal szerint, és mára több szempontból is cserére érett. – A fémhalogén lámpák színképe például olyan rövid hullámhosszúságú sugárzást is tartalmaz, amely a freskók számára veszélyes, ezért jelenleg fényszűrőzik, ami viszont energiahatékonysági szempontból előnytelen – közölte az adjunktus.

A CE jelölést az Európai Unió országaiban (így Magyarországon is) a gyártott, forgalmazott villamos termékeken kötelező feltüntetni. Jelentése nem más, minthogy a termék gyártója elvégezte a megfelelőség értékelési eljárást, annak eredménye pozitív lett és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó európai direktívának.  Mint villamos terméknek, a lámpatesteknek is meg kell felelniük a rá vonatkozó direktíváknak (LVD, EMC, ErP, ROHS) és az ezek mögé harmonizált szabványoknak. Ezen megfelelőség nélkül sem gyártani, forgalmazni, sem pedig üzembe helyezni nem lehet ezeket a készülékeket.