Nem mindegy, hogy milyen hullámhosszú kék fényről beszélünk a cirkadián ritmus optimalizálásához
Az egyik kifogás, amelyet a világítástechnikai ipar arra használ, hogy ne foglalkozzon a kékkel dúsított LED-es világítás káros hatásaival az éjszakai órákban, az, hogy „a cirkadián tudomány még nem teljesen kiforrott”. Most a Harvard’s Brigham and Women’s Hospital PNAS című folyóiratában megjelent publikációja feloldotta e tudományág egyik utolsó ellentmondását – melyik kék szín felelős az egészségügyi hatásokért? Dr. Martin Moore-Ede, a Circadian Light Research Center igazgatója elmagyarázza: „Az elmúlt 20 év során a kék fényben gazdag éjszakai, illetve a túl kevés kék fénynek való kitettséget nappal több tucatnyi, a cirkadián ritmus megzavarása által okozott súlyos egészségügyi rendellenességgel hozták összefüggésbe, köztük alvászavarokkal, depresszióval, elhízással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint számos hormonérzékeny rákos megbetegedéssel, köztük mell- és prosztatarákkal. De melyik kék fényről beszélünk? Királykék, égszínkék, aqua?”
Az első tanulmányok 2001-ben a 460 nm-es királykékre mutattak rá. De a fotobiológusok sötétben vizsgálták az embereket, akiket rövid (kevesebb mint 90 percig tartó) monokromatikus (egyszínű) fényeknek tettek ki.
Ezek a korai tanulmányok aligha reprezentálták, hogy az emberek hogyan használják a világítást a való életben. A kék fény hatásainak jobb megértése érdekében a Circadian Light Research Center csapata normál irodai világítás mellett dolgozó embereket vizsgált. 2020-ban jelentették be, hogy az egészséges megvilágításban szabályozandó kulcsszín a 477 nm-es égszínkék, a szem melanopszin cirkadián fotopigmentjének 479 nm-es csúcsérzékenysége közelében. A 460 nm-es királykék érzékenység csak a sötéthez alkalmazkodott szemre vonatkozott, de a munkahelyek és otthonok normál megvilágításához alkalmazkodott körülmények között a kék fény, amelyet a leglényegesebb szabályozni, az égszínkék volt, a 480 nm-es fény közelében.
A harvardi tanulmány 2022-ben megerősítette a magyarázat helyességét. A fényexpozíció első órájában a 460 nm-es királykék a cirkadián óra visszaállításának kulcsfontosságú jele, de ezt követően a kb. 480 nm-es égszínkék fény a cirkadián időjelző. Az ellentmondást úgy oldották fel, hogy 99 sötéthez alkalmazkodott önkéntest vizsgáltak, akik a korábban vizsgált 90 perc helyett 6,5 órás monokromatikus fényexpozíciót kaptak.
A rövid és a hosszú fényexpozíció közötti különbség oka az, hogy a retinában lévő csapok aktíválódnak először a fény hatására. Ez a hatás azonban az első órában lecsökken, így a melanopszin-tartalmú retinális ganglionsejtek maradnak aktívak, amelyek a kék fényre adott tartós választ irányítják mindaddig, amíg a lámpák világítanak.
Az emberi egészség szempontjából fontos lenne, hogy a világítástechnikai ipar minden napnyugta után használt LED-lámpából eltávolítsa a 438-493 nm-es kék fényt, de a nappali órákban használt lámpatesteknél és fényforrásoknál maradjon 480 nm-es kék fény is.
A cirkadián kék fény a kék fénynek az a keskeny sávja (438-493 nm között), amely nappal szinkronizálja a cirkadián ritmusunkat, éjszaka pedig megzavarja azt.
Forrás: LED professional Newsletter, bővebben
