Mivel a mélyűr-kutatási küldetések és az űrbéli élőhelyek kérdése egyre többször kerül napirendre, így a leendő az asztronautáknak ilyen hosszú repülések során többféle stressz-tényezővel kell szembenézniük a szűk és elszigetelt körülmények között.
A közelmúltban a Földön és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén zajló jelenlegi űrmissziók során végzett kísérletsorozat szerint a NASA úgy véli, hogy különösen a monoton vizuális viszonyok súlyosbítják a legénység szorongását, ingerlékenységét, depresszióját. Sőt, számos tanulmány azt is megállapította, hogy az antarktiszi űrszimulációs állomáson hosszú távú küldetéseken részt vevő legénység tagjai rendkívül érzékenyek a vizuális monotónia és a monokróm színek okozta pszichológiai problémákra. Egy nemrégiben a Space: Science & Technology című szaklapban megjelent kutatási tanulmányban Ao Jiang, az Európai Űrügynökség munkatársa hét napon át tartó vizsgálatot végzett annak tesztelésére, hogy a többszínű megvilágítás képes-e javítani az emberek pszichológiai állapotát elszigetelt és zárt környezetben.
A szerző először előkészítette a szükséges anyagokat és módszereket. Húsz egészséges résztvevőt (10 férfi és 10 nő, mindannyian kínai nemzetiségűek és többnyire 21-27 évesek) választottak ki a Xiangtan Egyetemről. A kísérlethez Xiangtan Központi Kórház húsz izolációs kórtermét használták, amelyek mindegyike 3,5 méter hosszú, 3 méter széles és 2,2 méter magas volt. Minden szobát egy székkel, egy asztallal, egy ággyal és egy éjjeliszekrénnyel rendezték be. A falakat és a mennyezetet fehérre, a padlót sötétszürkére festették Ez volt a két fő szín, eltekintve az ajtótól, a széktől, az asztaltól és a komódtól, amelyek világos fa színűek voltak. Semleges színeket használtak, hogy csökkentsék a szoba esetleges hatásait a kísérletben használandó színekre. Ezenkívül 16 millió színt előállítani képes Philips Hue Bluetooth vezeték nélküli, dinamikus fényforrásokat alkalmaztak a szobákban. A multicolor lámpát az elszigetelt szobában az íróasztal és az ágy közötti középső területen helyezték el, hogy a résztvevőkre a színes világítás a legtöbb napi tevékenység során hatással legyen. Emellett PANAS (Pozitív és Negatív Affektivitás Skála) kérdőívet használták a pozitív és negatív érzelmi állapotok felmérésére, és a GAD-7 kérdőívet, a generalizált szorongásos zavar (GAD) tünetek jelenlétének felmérésére.
A húsz résztvevőt véletlenszerűen két csoportra osztották. Az egyik csoportot dinamikusan változó színes világításnak tették ki, a másik kontrollcsoport tagjainak pedig statikus, monoton fehér fénnyel megvilágított belső térben kellett tölteniük a kísérlet alatt az idejüket.. A multicolor világítási csoportban minden nap reggel 8 órától este 10 óráig a megvilágítás színe véletlenszerűen változott háromóránként. Az izoláció alatt a résztvevők nem használhattak semmilyen elektronikus eszközt, például mobiltelefont, számítógépet, tévét vagy iPadet. Olvashattak azonban papír alapú könyveket, jógázhattak és más tevékenységeket végezhettek. A résztvevők pszichológiai állapotát az első, a negyedik és a hetedik napon rögzítették. A tesztnapon 16:00-17:00 órakor a kísérletvezetők arra kérték a résztvevőket, hogy kezdjék el kitölteni a papíralapú kérdőívet. A kérdőívek kitöltése után félig strukturált interjúk készültek a résztvevők önértékelésének és szubjektív érzéseinek rögzítésére. Minden egyes interjú körülbelül 5-10 percig tartott.
A kontrollcsoport eredményei azt mutatták, hogy a résztvevők negatív érzelmei és szorongása az idő múlásával tovább nőtt, míg a háromóránként változó, többszínű világításnak véletlenszerűen kitett csoportban a negatív érzelmek és a szorongás nem növekedtek jelentősen.
Összefoglalva megállapítható, hogy a többszínű világítás enyhíti az izoláció és a bezártság okozta szorongás és negatív érzelmek növekedését. Sőt, úgy tűnt, hogy az izolált környezetben a fényszín véletlenszerű változása okozta „meglepetés” segít a résztvevőknek abban, hogy az izoláció monotóniáját ellensúlyozzak, a cirkadián világításhoz hasonló hatással..