Kérdezz/Felelek

2021.02.16.

Kérdés Schanda Tamás államtitkár Úrhoz:
A Független vizsgaközpontok mikor kezdik meg működésüket a képzési programok szerint lezajlott képzések után? Hány helyen és milyen témakörökben lesznek ilyen vizsgaközpontok?
Válasz:

Kérdés Schwarcz Péterhez:
Élettartamra vonatkozóan történtek-e felmérések? Sokszor megtévesztő időtartamok vannak feltüntetve a LED kereskedői leírásában.
Válasz:
Először is a Világítástechnikai kislexikon ide vonatkozó szócikkét idézném, mert – annak ellenére, hogy ott hivatkozott definíciók itt-ott elavultak – jól szemlélteti, hogy hányan hányféleképpen értelmezhetik ezt a fogalmat.

Élettartam
“A fényforrás, működtető egység működőképességét jellemző időtartam. Fényforrások szempontjából megkülönböztetünkátlagos, névleges, tényleges, prognosztizált, garantált ~-ot.
Átlagos élettartam a kiégési görbe 50%-os értékéhez tartozó időtartam.”

Ez az izzólámpák idején megfelelő és általánosan elfogadott definíció volt, mert azok tipikus hibamódja a “kiégés” volt. Arról nem beszélve, hogy a LED-es fényforrások és világítótestek nem égnek ki (jó esetben), de nem is az tipikus hibamódjuk, hogy egyáltalán nem adnak fényt. Így ezt a meghatározást nem tartom megfelelőnek, mert más – később említett – hibamódok előbb fognak bekövetkezni.

“Névleges élettartam a gyártó által deklarált érték.”

Azt hiszem ez olyan általános meghatározás, hogy ennek semmilyen technológia vagy definíció nem szab határt.

“Tényleges élettartam az az időtartam ameddig a vizsgált fényforrás működött.”

Ezzel szintén nincs mit tenni. Ez egy tényleges, mért, dokumentált érték mely egy egyedi példány sajátja. Biztosan nem a vásárló tájékoztatására való!

« Prognosztizált élettartam a tényleges üzemi viszonyok és a fényforrás jellemzői alapján kalkulált időtartam. »

Ez megint csak egy technológiától független definíció, mely az adott termék egy halmazára értelmezett, tehát vásárló tájékoztatására – azaz arra, hogy a csomagoláson fel legyen tüntetve – csak nagyon korlátozottan alkalmas. A gyártónak – a gyártás időpontjában – csak korlátozott ismerete van arról, milyen körülmények között fog üzemelni a fényforrás vagy világítótest. Ugyanakkor egy konkrét projekt kapcsán – amikor az üzemeltetési körülmények már ismertek – lenne értelme alkalmazni, de a gyakorlatban ritkán fordul elő.

« Garantált élettartam, amelyre a fényforrást gyártó – a garanciális szerződésben rögzített – feltételeket érvényesnek tekinti.”

Ezt a jog jótállási időnek hívja. Célja, hogy a vásárlót mentesítse a gyártási vagy tervezési hibák következményei alól. Mivel ezek jellemzően az élettartam elején kiderülnek, a jótállási idő lényegesen rövidebb, mint a tervezett élettartam.

„Fényforrások élettartamához szorosan kapcsolódó fogalom a hasznos működési idő. Hasznos működési idő az az időtartam, amelyben a fényforrás működési jellemzői az előírt tartományon belül maradnak.”

A LED-ek tipikus hibamódja nem a “kiégés”, hanem kibocsátott fényáram csökkenése. A gyártók általában ezt tekintik hasznos élettartamnak, és ezt tüntetik fel a terméken, mint élettartamot. Ennek szabályos módja az, hogy meghatározzák fényáramcsökkenés mértékét, és a mérték fölött lévő populáció arányát az élettartam végén. Pl. L70B50 @ 20,000 óra. Ez azt jelenti, hogy a fényforrások legalább 50% a kezdeti fényáram legalább 70%-t biztosítani fogja 20.000 óra üzemidő után. Ha B értéke 50, akkor ennek feltüntetése elmaradhat.

Professzionális termékeknél az L70 követelmény irreálisan hosszú, akár több 100,000 óra élettartamot is eredményezhet. Ennek nagyon kevés lenne a gyakorlati jelentősége. Ezért a Lighting Europe egy ajánlásában azt ajánlja, hogy ilyenkor az hasznos élettartamot érdemes rögzíteni és ehhez számolni a fényáramcsökkenést. Pl. útvilágítási alkalmazásban 100,000 óra (tipikusan 25 év) hasznos élattartamhoz javasolja megadni s fényáramtartást, pl. L92 @100,000 óra formában.

Mint a fentiekben látható, hogy a köznyelvben használatos élettartamnak sokféle értelmezése lehet és sajnos a termékjelölések definíciója és azok értelmezése még nem egységes. Erre röviden utaltam is az előadásomban azzal a kiegészítéssel, hogy 2025-ig ennek szabványosítása meg fog történni.

Kérdés a kerekasztalbeszélgetéshez:
Tervezi-e valamelyik oktatási intézmény, hogy villamos műszaki ellenőri képzést indít? Jelenleg nem találni sehol kimondottan ilyen jellegű képzést.
Válasz:
A kerekasztal beszélgetés résztvevőinek nincs tudomása arról, hogy intézményükben indítanának villamos műszaki ellenőri képzést. A felsőoktatás szakok közt (alap és mester) kár ilyet keresni. Ezt a képzést, valamilyen szakmai továbbképzés jelleggel lehet megszerezni és nem standard szakként.